Praxisunkból

Az új Pp. hatályba lépése óta jelentősen megnőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor a bíróság a kereset befogadását a Pp. 176.§-ára hivatkozva utasította el. Irodánk alábbi ügyében is ez történt.

A Győri Járásbíróság előtt indítottunk keresetet tartozás megfizetése iránt. A bíróság az eljárást a keresetlevél hiányosságára hivatkozva megszüntette. A megszüntetés indokai közül jó néhány egyszerűen iratellenes volt, ezek nem érdemelnek több szót. Figyelemre méltóak viszont azok az indokok, amelyek a kereset állítólagos tartalmi hiányosságaira vonatkoznak (pl., hogy ellentmondás van a kereset és a mellékletek között, vagy pl. hogy a tőke- és a kamatkövetelés összegszerűsége nincs megfelelően levezetve). Ezekkel nem az a fő baj, hogy nem helytállóak, hanem az, hogy a keresetlevél előzetes formai vizsgálatát végző bíró átveszi az ítélkező bíró szerepét és olyan kérdésekben nyilvánít véleményt, amelyek az ügy érdemi tárgyalására tartoznak.

A Fővárosi Törvényszék előtt sérelemdíj megfizetése iránt indítottunk keresetet egy ügyfelünk megbízásából a Legfőbb Ügyészség ellen azért, mert álláspontunk szerint az illetékes ügyészség ügyfelünk ellen anélkül emelt vádat, hogy annak alátámasztására bármiféle értékelhető bizonyíték rendelkezésre állt volna. A keresetet a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Itélőtábla azon az alapon utasította el, hogy az ügyészség nem köteles a vádat részletesen megalapozni, mert annak vizsgálatára az érdemi bírósági eljárásban kerülhet sor, így az sem állapítható meg, hogy az ügyészség az ügyben feltűnően hanyagul járt volna el. Mivel az ítélet komoly alkotmányossági aggályokat vet fel, mérlegeljük egy alkotmánybírósági eljárás vagy a Strassburgi Emberi Jogi Bíróság előtti eljárás lehetőségét.